Villámvédelem

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító
berendezés szükséges fokozatának és tűzvédelmi műszaki követelményeinek
meghatározásához e jogszabály előírásai szerint csoportokba kell sorolni az alábbiak
szerint:
a) az épületek és egyéb építmények rendeltetése,
b) az épületek és egyéb építmények magassága és környezete,
c) az épületek és egyéb építmények tető szerkezete és anyaga,
d) az épületek és egyéb építmények körítőfalainak anyaga,
e) a másodlagos hatások következmény.

Az új villámvédelmi szabvány
Ez év augusztusában MSZ EN 62305 jelzettel megjelent az új villámvédelmi szabvány, amely várhatóan 2009 februárját követően váltja majd le a jelenlegi MSZ 274-et. Ez az időpont megnyugtatóan távolinak tűnhet, ha nem vesszük figyelembe az új szabvány csaknem ötszáz oldalnyi terjedelmét. Ekkora anyag megismerése, alkalmazásának elsajátítása bizonnyal jelentős időt vesz majd igénybe. Azoknak, akik már a magyar nyelvű kiadás megjelenése előtt meg szeretnének ismerkedni ezzel a - korábbitól alapvetően eltérő felfogású - új villámvédelmi szabvánnyal, sorozatunkban megpróbáljuk bemutatni a "tananyagot".

Terjedelmes tankönyv
Az új szabvány sok tekintetben tankönyvre hasonlít: nagy mennyiségű információt tár fel, melyet az alkalmazó (tervező) a jelenleginél nagyobb szabadságfokkal használhat fel a villámvédelem rendszerének kialakítására. Ez a bővebb mozgástér talán a legnagyobb, koncepcionális eltérés a régi és az új szabvány között, amely kétségkívül sok vitára ad majd okot. A vitás kérdésekben nem akarunk állást foglalni, így abban sem, hogy ez a felfogása a villámvédelem kialakításának jobb vagy rosszabb, mint a régi - ezt majd döntse el az idő. (Ugyanakkor a cikk szerzője nem akarja titkolni, hogy van véleménye a témával kapcsolatban.)
Az MSZ EN 62305 bonyolultsága, vagy inkább összetettsége vitán felül áll. Ebben a tekintetben gyakorlati alkalmazhatósága vethet fel kérdéseket, mégis úgy véljük, hogy egyfelől a villámhoz kapcsolódó fizikai jelenségek bonyolultságának, másfelől a villám hatásának kitett létesítmények és rendszerek összetettségének tükröződnie kell a szakterületre vonatkozó szabványban. Ennek megfelelően a villámvédelem tervezése az eddiginél magasabb szintű kommunikációt feltételez a beruházóval, az üzemeltetővel, illetve társtervezőkkel, ami ad némi esélyt a villamos tervezői munka fontosságának hangsúlyozására.
A bonyolultság mellett a tervezett villámvédelem drágaságát szokás felróni az új szabványnak. Igaz, az MSZ EN 62305 által meghatározott gördülő gömbsugarak általában kisebbek, mint az MSZ 274-ben szereplő értékek, ami sűrűbb felfogó- és levezetőhálózat kialakításához, végeredményben költségnövekedéshez vezethet. Ezt viszont ellensúlyozhatja, hogy a most helyzetfokozat néven ismert kiemelési távolságok kisebbek, szigetelő alátétlapok alkalmazása (mint jelenleg T5 lapostetőknél) nincs megkövetelve, illetve az, hogy a külső villámvédelem létesítésére vonatkozó paramétereket az épületen belüli intézkedésekkel (amelyek a villámvédelmen túl nyilván más célokat is szolgálnak, így például sprinkler-berendezés létesítése) kedvező irányban lehet befolyásolni, hogy csak néhány érvet említsünk.
Korai lenne tehát csupa negatív jelzővel illetni az új szabványt. Az előnyök felismeréséhez - és miért ne feltételezhetnénk, hogy vannak előnyei az új szabványnak is? - legalább annyira szükséges a "tananyag" részletes megismerése, mint a hátrányok feltárásához. A továbbiakban ehhez a véleményalkotáshoz szeretnénk segítséget nyújtani az MSZ EN 62305 bemutatásával.

Az MSZ EN 62305 felépítése
A szabvány első négy lapja (része) jelent meg ez év augusztusában. Az ötödik lap az európai szabványalkotás szintjén is csak előkészületben van, megjelenésének várható időpontja egyelőre nem ismert, ezért a továbbiakban nem is foglalkozunk vele. (A szabvány az ötödik lap nélkül is alkalmazható.) A megjelent részek a következők.
MSZ EN 62305-1:
Villámvédelem. 1. rész:
Általános alapelvek
(IEC 62305-1:2006)
Az első lap 68 oldalon ismerteti azokat a definíciókat és elméleti alapokat, amelyekre felépíti a villámvédelem tervezésének és létesítésének rendszerét. Bevezetőként a legfontosabb fogalmak meghatározásainak felsorolása teljesen logikus, így ebben nincs különbség az MSZ 274 és az új szabvány között (ami természetesen nem jelenti azt, hogy a felsorolt fogalmakban sincs). A szabvány jelentősebb részét, mintegy háromnegyedét a villámokra, hatásukra vonatkozó "tanulmányok" (lényegében függelékként elkülönítve) és a szabvány értelmezését szolgáló leírás (amely nélkül a második lap aligha lenne értelmezhető) képezi.

MSZ EN 62305-2: Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés (IEC 62305-2:2006)
A második lap 110 oldalon leírja azt az eljárást, amellyel a villámcsapások által okozott veszélyek kockázata, illetve a villámvédelem létesítésének szükségessége, szükséges biztonsági szintje (hatékonysága) meghatározható. Nem egyéb, mint számítási algoritmus, kiegészítve a bemenő paraméterek leírásával, amely révén a kockázatelemzés akár számítógép-programmá is átírható. Ez a lap funkcióját tekintve nem, a részleteiben azonban markánsan különbözik az MSZ 274-2-től!
MSZ EN 62305-3: Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006, módosítva)
A harmadik lap 156 oldalon a villámvédelem (főleg a külső villámvédelemhez tartozó felfogók, levezetők és földelők) létesítésének szabályait ismerteti, tekintettel a második lap alapján megkövetelt hatékonyságra. Erről a lapról is elmondható, hogy az MSZ 274-3 funkcionális megfelelője, ha mindeközben hangsúlyozzuk a részletek eltérését.

MSZ EN 62305-4: Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben (IEC 62305
-4:2006).
A negyedik lap 101 oldalon a belső villámvédelem kialakításával foglalkozik, tartalma jelentős részben egyezik az MSZ IEC 1312-1 szabvánnyal (valójában az IEC 1312-1 és -4 szabványok szintézise).

"Régi ismerősök" az új szabványban
Ahogy jeleztük, az első három lap tematikája mutat hasonlóságot az MSZ 274 megfelelő tagjaival, de a két szabvány közötti hasonlóságnak ezzel vége. "Régi ismerősökkel", azaz régebbről ismert(?) szabványokkal hivatkozásként vagy beemelt részként azért még találkozhatunk.

Az MSZ IEC 1312-1-et ("Villámvédelmi zónakoncepció"), amelyre az MSZ 274-3 is több helyen és vonatkozásban hivatkozott, a negyedik lap integrálja az új villámvédelmi szabványba, mint az IEC 1312-4-et is (amely magyar szabványként nem jelent meg).

Az MSZ EN 50164-1:2000 (Villámvédelmi berendezés elemei. 1. rész: Összekötő elemek követelményei) már egy ideje Csipkerózsika-álmát aludja számos más kevéssé ismert magyar szabvány között, most azonban az MSZ EN 62305-1 egyes részeiben éledni látszik.

Az MSZ EN 61643-11:2002 (Kisfeszültségű túlfeszültség-levezető eszközök. 11. rész: Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó túlfeszültség-levezető eszközök. Követelmények és vizsgálatok) egyes részei a szabvány első és negyedik lapjában tűnnek fel.

Az MSZ 2364-443:2002 (Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 44. kötet: Túlfeszültség-védelem. 443. főfejezet: Légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem) szabványban leírtak, amit a 2364 részeként eddig nehezen lehetett értelmezni, mintha az első és második lap alapján kezdenének a helyükre kerülni.

Mindebből érzékelhető a szabványalkotó törekvése azoknak a villámvédelemhez kapcsolódó szabványoknak az integrálására, amelyek a szabványok rendszerében itt-ott elszórtan, mondhatni szigetként léteztek. A törekvés megnyilvánul az utóbbi években elterjedt építészeti, épületgépészeti megoldásoknak, technológiáknak megfelelő villámvédelmi megoldások kidolgozására is. Az igyekezet persze nem mindig vezet a kívánt eredményre. Azt, hogy a szabványalkotó szándéka az átfogó villámvédelmi szemlélet kialakítására és gyakorlati megvalósítására mennyiben teljesül majd, a gyakorlat fogja megmutatni.